Evangéliummal kezdenénk a cikket,>>>spoiler alert<<<, a Húsos SC történetének egyik újabb nagy skalpját szedtük össze, hazai pályán sikerült elporolni az egyik legnagyobb múltú magyar csapatot, az UTE FC-t. Hogy mi kellett ehhez? A csapat hihetetlen elhivatottsága, a játékosok küzdenitudása, az új játékos hibátlan beilleszkedése, és az az univerzumok közötti féregjáratgenerátor, ami a meccsek szimulálását végzi. A tabella, és az egymás össze-vissza verésén alapuló prófécia alapján nem lett volna egyébként hatalmas meglepetés, ha otthon tartjuk a három pontot, a körülmények ismeretében azonban felettébb az. Kissé emlékeztetett a mérkőzés azokra az időkre, amikor a II.osztály egyik sorsdöntő rangadóján a Jázminusz csapata ellen 0-4-es hátrányból álltunk fel. Nem a sírból, az az alatti felfedetlen ércbányából. 

A lényeg röviden, hogy a Retlek Borzomot üldöző vendég újpesti alakulat a papírforma szerint kezdte a meccset. Fatmagül Gökçek várható, ám mégis hirtelen távozása után a helyére érkezett Hemming kezdett a posztján. A svédünk, mire labdába érhetett volna már hátrányban voltunk a Vágóhídon, sikeresen összehoztunk egy büntetőt a kezdés után, a 10. percre pedig már 2-0-ás előnyben voltak a vendégek. Számítottunk a kemény kihívásra, arra is, hogy hátrányba kerülünk, és azt is tudtuk, hogy a féldiőben ez nem feltétlen baj. Feltéve, ha a csapatpszihológus még nem itta le magát a csontkukacok alatti földkéregbe, a második félidő kezdetén megint várhattuk a csodát. A csoda az UTE harmadik gólja formájában érkezett, így már csak a legrészegebb, vagy a legszociopatább hazai szurkolók hihettek a győzelemben. A stadionunkban amúgy nem jellemző, csendes hangulat uralkodott, sokan el is indultak inkább a sarki vimpishez megvacsorázni, mielőtt hazamennek kannásbort vedelni. A jegyeladásból ismert durván 101,000 nézőből mindössze körülbelük 50-60 ezer láthatta azt ami ez után történik. 

Hemming mintha csak bizonyítaná akarná azt, hogy megérte azt a horror összeget, amiért Gökçek helyére hoztuk, szerzette magának egy labdát és közvetlenül az Újpest harmadik gólja után szépített. Ez még persze kevés volt az üdvözüléshez, Dunphy harciassága és remek gólpassza Szkülla Alexopoulos irányába viszont már kimondottan reményekkel kecsegtetett, amikor 2-3-mat mutatott az eredményjelzőtábla. 

Hosszasan pergett az óra ennél az állásnál, de itt már érezhető volt, hogy fölényben lehetünk, főleg mentálisan. És miután maradt ki vendég helyzet is bőven, egy labdaszerzést követően Hemming konkrétan hülyét csinált a lila védelemből egy megszerezte az egyenlítő gólt. A lelátó persze nem telt vissza teljesen, de jónéhány a körkényen garázdálkodó,  üvegeket hajigáló, és petárdázó derék szurkoló megpróbált visszajutni a stadionba, kezükben az eredmények alkalmazást szorongatva az okostelefonon, artikulálatlan hangnemben az újpesti kisebbségi állampolgárokat arra szólítva fel, hogy közösüljenek a szülő édesanyjukkal. A gondos szervezők persze válogatás nélkül vissza is engedték őket. Gyalázatos viselkedés volt ez a részükről, legyen a büntetésük az, hogy mire visszamásztak a lelátókra, nem láthatták azt a csaknem félpályás eresztést, amit Kobra Belko eresztett el, és akadt be a vendég hálóba. Boogaart eltiltása okán Belko továbbra is a középpályán kapott helyet annak ellenére, hogy visszaálltunk a 3 támadós felállásra, alighanem a mestert dícséri, mert amióta a magyar vitéz egy sorral hátrébbről támadja a kaput, szemüveg nélkül is kiválóan látja azt, és rendszeresen gólt is szerez. Vezetünk! 

0-3-ről 4-3-mas vezetés, és már csak pár perc! A generátor alapján nyilván szopó, most azonban nem jött be szerencsére, néhány UTE roham elől sikerült kitérni, és a hosszabbításban Hemming újabb remek megmozdulással tette emlékezetessé bemutatkozását. Az ítéletvégrehajtó végül nem ő, hanem Belko volt, egy tizenegyest hozott össze, az értékesítés pedig sikeres volt, így 5-3, és már nem volt az az Isten, az a játékmotor és a mocskoséletű boszorkány, aki elvegye a három pontot. 

A következmény: az UTE elől megint meglógott a Borz, bár nagyon éles a bajnoki csata. illevte, hogy mi is stabilan tartjuk az utolsó bentmaradó 6. pozíciót. A stabil itt barokkos túlzás, mert rettentő szoros mögöttünk a pálya, a CingárFC konkrétan meccsen belül van.