A címvédő B.L.Z a kritikus vonal alá söpörte a Húsost
Két döntetlenünk óta egy hullámvasútra ült fel a Húsos SC csapata, aminek szombati állomása megint leszállóban földön csattant. Román földön ráadásul, a bajnoki címvédő sikeres revansot vett azok után, hogy hazai pályán 6-3-ra legyőztük őket. Ezúttal a fix kezdőből Irvan bácsi hiányzott eltiltás miatt, a sárgák gyűjtögetése miatt sajnos nagyon ritka, hogy a legerősebb kezdőnk tud a gyepre futni. Sartis kapott lehetőséget ismét az eredeti jobb szélső pozíciójában.
Túl sok elemezni való a szigorú tényeket illetően nem nagyon van a mérkőzésen, a románok simán legyőztek minket.
B.L.Z - Húsos SC 6-2 (3-1)
A nyomás taktika sikerén felbuzdulva, egyrészt mert a NEWCA ellen kitűnően operált, másrészt egyszer már a B.L.Z ellen is bejött újból nyomással próbálkoztunk. A románok is kitartottak az erőjáték mellett, egy a pálya teljes széltében széthúzott 4-4-3-mas felállással. 21-szer lőttek kapura, a mi 7 próbálkozásunkkal szemben, 53%-ban volt náluk a labda, és az összpontszámuk is egészen kiemelkedő 114 volt, míg nálunk csak 108, úgy hogy Duc kapusnál a sztárjátékos bónuszt is bedobta a rendszer. Látszott is a varázsa, hat gólt sikerült így benyelni. Röviden nincs mit tenni, menni kell tovább és bízni abban, hogy a hullámvasút most megint a szokásos pályán felfelé halad, és a Borzok ellen sikerül majd pontot, vagy inkább pontokat gyűjteni. Rászolgáltak a bajnoki címre, de ne a mi kárunkra gyűjtögessék össze a maradék hiányzó egységeket.
Pedig a mérkőzés egyáltalán nem indult botrányosan. Bár mint tudjuk vezetést szerezni itt nem mindig előny, ennek ellenére Asperilla gólja csendre intette a román tábort. Mámoros vezetésünk tartott vagy három percig, a hazaiak egyenlítettek és elkezdtek nyomást gyakorolni ránk. Ennek eredménye képpen előnybe is kerültek bő 10 perccel később. A mérkőzés döntő szakasza itt következett, ahol a mieink csalást kiáltottak. Némileg joggal, a hivatalos közvetítés az alábbi üzenettel érkezett:
Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy szabályos gólt vettek el tőlünk, mert drága keleti szomszédaink a VAR kocsiból is csirkeólat csináltak, az ottani dolgozók pedig felültek a lelátóra. Persze azt hiszem nem nevezhető problémának, hogy a játékmotor nem operál a VAR hatalmával, így is éppen elég gyötrelmes a "fordulatokat" feldolgozni, ez a plusz fűszer lehet, hogy végzetes lenne néhány menedzser idegrendszerének, még meg nem őszült fürtjeinek és eddig falhoz nem baszott söröskriglijeik számára. Pedig 2-2-ről megint egy új meccs kezdődhetett volna, de ezt már ugye soha sem tudjuk meg.
Egyből bekaptunk a harmadik gólt is, miután az eredményjelző a Húsos SC neve mellett még mindig csak egyet mutatott, így is mentünk a félidőre. Utolsó mentsvárunk a csapatpszihológus lehetett volna, ami sok csapatot kihúzott már a mocsárból a félidei gyógyszerezésével és beszédével, de mint tudjuk, ez a munkatárs nálunk általában teljesen alkalmatlan állapotban jelenik meg a mérkőzéseken, inkább lehangoló a depresszív viselkedése, ahogy habzó szájjal, remegő kézzel, cigarettázva motiválja a fiúkat. Sajnos.
A játékrész kezdetén hamarosan újabb gólt kaptunk, ami igazából pontot is tett mindenre, még ha szépíteni sikerült is Van Bomm'l találatával. A hátralévő idő leginkább nyüglődés volt a számunkra, szerettünk volna már hazajönni inkább ebből a pusztulatból, és a hazai címvédő a nyomását, még további két góllal nyomatékosította. Lehetett volna ebben a meccsben is sokkal több, de ha Marinéninek pöcse lett volna, Maribácsi lett volna ugye. Szóval igaz, ami igaz, megérdemelt hazai győzelem született, a címvédő ellen igazából 2 mérkőzésen 3 szerzett pont egyáltalán nem szégyellni való. 
A szurkolóink megint Van Bomm'l Boogaartot választották a legjobbnak, leginkább góljának köszönhetően, talán ő is hibázott a legkevesebbet, másrészt pedig kiemelkedő szériát produkál, meccsek óta nem ütött ki senkit spontán felindulásból, így továbbra is a gyepen számíthatunk rá, és nem a lelátón foglalja a helyet a derék szurkolók elől.
Ami igazi probléma, hogy hosszú idő után először kerültünk el a biztos bentmaradó hatodik helyről, és a mezőny mögöttünk álló fele félelmetesen sűrű, így minél kevesebb ilyen reménytelen produkció kellene. Mivel már csak két mérkőzés van hátra, lehetőleg egyetlen egy sem.
