A hét eddigi részében a Húsos SC teljes vezetősége, beleértve a magazin szerkesztőségét is, luxusnyaraláson vett részt, ezért van mit bepótolni. Viszont annak tükrében, hogy mi történt távollétünk alatt, próbáljuk rövidre, kevésbé drámaira venni a figurát, és elfogadni azt, hogy a futballuniverzumunk és a realitás az egy paradoxon, és nincs az a dimenzió, még a laposföldön sem, azon a síkon sem, ahol a végtelenben találkoznak a párhuzamos egyenesek. Természetesen egyre frusztrálóbb, de próbáljuk tartani magunkat. 

Szóval mi is ez a sok K betű. Nem, természetesen egyik sem a "kurva" kifejezést jelöli, ezt mindhárom K betű magába foglalja. Az első K betű, az első élmény a "kénköves pokol", amit a Meridiane FC ellen sikerült átélnünk, még kedden. 

Meridiane FC - Húsos SC 7-4 (2-1)
Gólszerzőink: Hemming, Alexopoulos, Habib Ababneh, Asperilla

Lehetne sokkal hosszabban is fejtegetni, most magunknak és az olvasónak is megtesszük azt a szívességet, hogy nem tesszük. Sok pontot veszített már a Meridiane a keretéhez képest jobb helyen kellene lenniük, várható volt, hogy nekik is oszt majd pontot a generátor, de megint a milyensége, azaz gusztustalansága, ami kénkövessé tette az élményt. Felváltva potyogtak a gólok, három alkalommal is vezettek a hazaiak, még nem újabb egyenlítés után Asperilla góljával 4-3-ra már mi vezettünk a 71, percben. Egészen a 85. percig ez is volt az állás, mígnem jött a kénköves eső, és az utolsó 5 (!) percben 4 gólt nyeltünk be, megmagyarázhatatlan, és mindenfajta futballélménnyel ellentétes forgatókönyv, de itt már kezdünk hozzászokni. Szóval zakó sajnos. 

Harács FC - Húsos SC 5-4 (0-1)
Gólszerzőink: Irvan Bácsi, Habib Ababneh, Reuschel, Boogaart 

K, mint "kupakiesés". Ebben van kettő is belőle. Sajnos végetért a 7. fordulóban az eddig fergeteges menetelésünk, hatalmas összecsapásokon nagy ellenfeleket búcsúztattunk, a Harács-nál sokkal durvább falat is csúszott már le a torkunkkon, ez most nem sikerült. Annak ellenére sem, hogy a Harács FC nem volt új a számunkra, eddig már 2 ligát is töltöttünk egy csoportban, az eddigi 4 mérkőzésünkkön 4 alkalommal győztünk. Igazából a papírforma is azt mutatta, hogy most veszíteni fogunk ezek alapján. Hogyne. Főleg, hogy 1-0-ra aztán 2-1-re, aztán pedig 4-2-re is vezettünk a mérkőzés adott pontján, konkrétan Boogaart a 65. percben szerezte a negyedik gólunkat, ami már egészen jól nézett ki. Azért az mégis durva lenne, hogyha 3 nap leforgása alatt kétszer szivatna meg a rendszer, de mi szeretjük a durva dolgokat. Ezúttal a mérkőzés utolsó 20 percében kaptunk hármat, kicsit konkrétabban az utolsó kettőt a 85. perc után. Nem volt túl messze tehát a továbbjutás, de csak azért se akart összejönni. Elég elszomorító, mert nagyon szép szezont futunk, rengeteg fejlődés tapasztalható, főleg a fiatalok körében, míg az idősebbek rendre hozzáteszik a magukét, mégis rengeteg az elhagyott pont. 

Húsos SC - Szadai ETO FC 5-1 (0-1)
Gólszerzőink: Sartis 2, Boogaart 2, Asperilla

A harmadik rejtélyes K a "kiütés"-t jelöli. Ez kivételesen, ami szintén k betűs szó nekünk kedvező kifejezés ezúttal -még több k betű - hiszen a Szadai ETO csapata nem elég, hogy sereghajtó a csoportunkban, most egy méretes zakóba szaladt bele, a félidőben vezettek még, ez annyira felbosszantott bennünket, hogy nem még jobban kikaptunk, ahogy szoktunk, a csapatpszihológus sem a saját hugyában fetrengett, hanem tette a dolgát. A bajnokság szempontjából fontos győzelem volt, hiszen bár fogynak a fordulók, lőtávolban van az élmezőny, és a feljutó helyek főleg. Kiemeljük továbbá megint csak Gustavo Sartis teljesítményét, egyre jobban sziporkázik a fiatal spanyol, 11 bajnoki gólnál tart, 3 kupatalálat mellett. Utóbbit sajnos már nem lesz lehetőség gyarapítani. 

A fényes kupasiker után joggal tarthattunk attól, hogy az algoritmus kiegyenlíti a számlát, szerencsére ezúttal nem így lett. Egészen sima győzelmet sikerült aratni, az egyébként reálisan bentmaradásra esélyes ULTRA Temesvár csapata ellen. 

A nyitómeccsen egyszer már sikerült legyőzni őket, viszont sérülések és eltiltás miatt megint egy kicsit bele kellett nyúlni az alap kezdőbe. Azon túl, hogy Belko megint a szélen próbálkozik inkább, ha már elől nem megy a gólszerzés, Hemminggel ugyan ez a helyzet, ő pedig a középpályán kezdett. A csatársorba előrenyomuló (játszott már korábban itt is a spanyol) Sartis mellett, alanyi jogon Asperilla, és a kiesők hatására Quazi Mlakar kezdett, aki hatalmas reménységünk. Idén már 4 tétmérkőzése van a szlovénnak, összesen eddig 28 tétmeccsen viselhette a Húsos mezt. Aztán itt van még a másik "későbbre szánt" remek játékosunk Ibra Spasov, bolgár ifjonc, aki ötödik meccsét kapta idén, miután sajnos Boogaart súlyosnak tűnő sérülést szenvedett, kezelése jelenleg is zajlik, hogy a következő meccsen bár bevethető, legalábbis begyógyszerezhető állapotba kerüljön. 

A felforgatás ellenére különösebb problémát nem jelentett a romániai ellenfél legyűrése, a mérkőzés egy bizonyos pontján, az 50. perc magasságában már 4-0-ra is vezettük. Bár tudjuk, hogy itt innen még bőven ki lehet kapni, azok után, hogy 4-1-es állásnál az ellenfél piroslappal megfogyatkozott, joggal gondolhattuk, hogy akár ki is tömhetjük őket. Ez végül nem jött össze, 5-3-ra is visszajöttek, már kettős emberhátrányban. A mérkőzés végső szakaszában szerencsére Irvan bácsi rég elfeledett góllövő csukája is megvillant, beállítva a 6-3-mas végeredményt.

Húsos SC - ULTRA Temesvár 6-3 (2-0)
Gólszerzők.: Belko, Sartis, Quazi Mlakar, Hemming, Reuschel, Irvan Bácsi 

A gólszerzőkre amúgy is érdemes kitérni, a csere-bere hol taktika, hol kényszerű volt, de tény, ami tény, az eddig nem éppen gólgyáros Belko és Hemming is betalált az új pozícióján, Sartis idén van akkora formában, hogy gyakorlatilag mindenhonnan veszélyes, illetve Quazi Mlakar, akire a jövőben valószinűleg jóval nagyobb szerep is hárulhat majd, szintén góllal hálálta meg a kezdő szerepkört. És persze ne hagyjuk ki Kaiser Reuschelt sem akitől megszoktuk, hogy hátulról érkezve időnként meglobogatja a hálót, ő is hozzájárult a szép győzelemhez. 

Csak így tovább, hosszú még a szezon, ha a nagyszámok törvénye érvényesül és a jelenleg előttünk lévő, bár már többször botló Gotham City kipukkad, a Boszi csapatát kellene csak valahogy befogni, hogy visszakerülhessünk az élvonalba. Sajnos túl sokat hibáztunk már, hogy ez elvárható legyen ezen a ponton, de a remény még egészen jó kondícióban van. 

Azok után, hogy a CFC 1905 HU csapatát kaptuk a kupában, a legtöbben elkönyvelték, többek között a Húsos Magazin szerkesztősége is, hogy nagy valószínűséggel vége az idei menetelésnek. Szeretett csapatunk kisebb csodát hajtott végre ennek ellenére, sőt a körülményeket tekintve nem is a kisebb fajtából való ez a csoda, hiszen idegenben harcoltuk ki mindezt, úgy hogy a mérkőzés legelején már lesérült a leggólerősebb játékosunk, Nacho Asperilla. Alaphelyezetben sem voltunk esélyesek, akkor sem ha két 110-es erősségű csapat ütközik, annak tükrében főleg nem, hogy a tavalyi élvonalban töltött idényben oda vissza kaptunk ki a "londoni" kékektől. A 110-es erősségünk pedig eme sérülés hatására hullott porba, hiszen egy olyan extra feature-t még nem sikerült beépíteni a játékba, hogy a cserék időpontjára és személyére legyen behatása a managernek, az automatizmus értelemszerűen posztra cserélt, és Nacho helyére egy remekül fejlődő, a GUEFA ligában sziporkázó támadó állt be, számadatok alapján azonban még nagyon messze van attól, hogy az első csapat környékén lehessen önerőből. Tüsmögi Keblovszky-ról van szó, akinek pályára lépésével máris 105-re csökkent az össz erő, és a reményeink is halványodtak. 

Annak ellenére, hogy a sérülés időpontjában már vezettünk 1-0 arányban, a vicc kedvéért éppen Nacho Asperilla gyönyörű találatával. 

Nacho lerúgása és a nagy tét miatt is alaposan felpaprikázódott a hangulat a mérkőzésen, igazi húsdaráló vette kezdetét,  csak úgy röpködtek a sárgák, Irvan, Gilmore és Butyvskiy is besárgult a mérkőzés alatt. A helyesen megválasztott nyomás taktika ezúttal remekül funkcionált a rúgd és fuss ellen, sikerült lassítani a játékot, és ugyan a labdabirtoklásban enyhe hátrányban voltunk 8 és 7 kapuralövés érkezett a meccs alatt a mi javunkra. Ami fontosabb, hogy bár a CFC egyenlített egy vietkong révén, itt félő volt, hogy a mérkőzés lélektana bedarál minket, az ezúttal az eltiltását töltő, és lassan leköszönő Szkülla Alexopoulos helyén kapott lehetőséget az orosz szupertehetségünk, Scserbina Butyvskiy a 78. percben ismét megszerezte a vezetést a javunkra, és mivel sikerült elérni, hogy kivételesen ne kerekedjen vízilabdamérkőzés eredmény a rangadóból, sikerült is megtartani a vezetést. 

CFC 1095 HU - Húsos SC 1-2 (0-1)
Gólszerzők.: Asperilla, Butyvskiy

Bár igazi felmutatható eredmény nem társul hozzá, azon kívül, hogy történetünk során másodszor értünk el a nemzeti kupa 7. fordulójáig. Külön dícséret illeti a fiúkat, hogy pusztulat nehéz sorsoláson kellett keresztül masírozni idáig. Következő ellenfél a jelenleg szintén elsőosztályú, bár szinte biztos kiesőnek látszó Harács FC, akiket jól ismerünk, eddig 2 közös másodosztályú szezont is abszolváltunk velük, és eddig 4/4 a mérleg ellenük. Ez amúgy biztató, vagyis az lenne, ha ez nem egy olyan univerzum lenne, ahol bármi és annak az ellenkezője is megtörténhet. Mindenesetre reméljük a legjobbakat.